A légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételei (A szív- ésérrendszer)

A légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételei (A szív- ésérrendszer)

Posted by Prof on v, 02/24/2008 - 10:48 in

1. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Vizsgáló eljárások

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály vizsgálatai
a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.
b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig a 30. életévig 5 évente, a 40. életévig 2 évente, az 50. életévig évente, az 50. életév felett pedig 6 havonta, valamint klinikai indikáció esetén kell végezni.
c) Klinikai indikáció esetén terheléses EKG végzése szükséges az 1. (4) a) pontja szerint.
d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot az AMS által elfogadott szakorvos leletezze.
e) A szív- és érrendszeri rizikótényezők megítélése szempontjából vér lipid (koleszterinek/triglicerid stb.) meghatározást kell végezni az első minősítés kiadásakor, illetve a 40. életév betöltését követő első vizsgálat alkalmával [lásd: 1. (4) b) pont].
f) 65 éves korban (50 éves korban egyedül repülés esetén) az 1. Osztályú orvosi minősítéssel rendelkezőt az AMS által elfogadott kardiológus szakorvos vizsgálja meg a Repülőorvosi Központban (AMC). Ezen felülvizsgálat alkalmával végezzenek terheléses EKG vizsgálatot és klinikai indikáció alapján minden más kiegészítő vizsgálatot is, mely a szív- és érrendszer állapotának pontos megítéléséhez szükséges. Ezt a kardiológiai vizsgálatot 4 évente meg kell ismételni.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály vizsgálatai
a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.
b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig a 40. életév betöltése utáni első vizsgálatkor, majd ezután 2 évente, az 50. életév betöltése után évente és a 65. életév betöltése után 6 havonta kell végezni.
c) Klinikai indikáció esetén terheléses EKG végzése szükséges az 1. (4) a) pontja szerint.
d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot az AMS által elfogadott szakorvos leletezze.
Amennyiben 2 vagy több rizikófaktor (dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás stb.) áll fenn, a vizsgált személynél vér lipid (koleszterinek/triglicerid stb.) meghatározást kell végezni az első minősítés kiadásakor, illetve a 40. életév betöltését követő első vizsgálat alkalmával [lásd: 1. (4) b) pont].
e) A 2. Osztályú minősítéssel rendelkezőt a 70. életévben az AMS által elfogadott kardiológus szakorvos vizsgálja meg. Ezen vizsgálat alkalmával terheléses EKG vizsgálatot is kell végezni. Ezt a kardiológiai vizsgálatot ezt követően 4 évente meg kell ismételni.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály vizsgálatai
a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn olyan veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegség, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását.
b) 12 elvezetéses nyugalmi EKG felvétel és lelet szükséges az első orvosi minősítés kiadásakor, ezt követően pedig 5 évente a 30. életévig, 2 évente a 40. életév betöltéséig, majd ezt követően évente, illetve klinikai indikáció esetén kell végezni.
c) Klinikai indikáció esetén terheléses EKG végzése szükséges az 1. (4) a) pontja szerint.
d) A nyugalmi és a terheléses EKG vizsgálatot az AMS által elfogadott szakorvos leletezze.
e) A szív- és érrendszeri rizikótényezők megítélése szempontjából vér lipid (koleszterinek/triglicerid stb.) meghatározást kell végezni az első minősítés kiadásakor, illetve a 40. életév betöltését követő első vizsgálat alkalmával [lásd: 1. (4) b) pont].
(4) Kiegészítő előírások a vizsgáló eljárásokhoz
a) Terheléses elektrokardiográfiás vizsgálatokat kell végezni:
1. Klinikai tünetek vagy vizsgálati eredmények felvetik a szív- és érrendszeri betegség gyanúját.
2. A nyugalmi elektrokardiogramon észleltek tisztázására.
3. Az AMS által elfogadott kardiológus javaslata alapján.
4. 65. életévben és utána 4 évenként az 1. Egészségügyi Osztályban.
5. 70. életévben és utána 4 évenként a 2. Egészségügyi Osztályban.
b) A szív- és érrendszeri rizikótényezők meghatározása:
1. A szérum lipidek meghatározása alkalomszerű és a jelentős eltéréseket az AMS felügyeletével kivizsgálni és ellenőrizni kell.
2. A rizikófaktorok halmozódása esetén (dohányzás, családi anamnézis, kóros lipidértékek, hypertonia stb.) kardiológiai kivizsgálás szükséges az AMS irányításával, ahol erre mód van az AMC-vel együttműködve.

2. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Vérnyomás

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A vérnyomást a 2. (4) a) pontja szerint kell mérni.
b) Nem alkalmas a vizsgált személy, amennyiben a vérnyomásérték a vizsgálat alkalmával ismételten meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket.
c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lenni a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával [lásd: 2. (4) b) pont]. A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.
d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A vérnyomást a 2. (4) a) pontja szerint kell mérni.
b) Nem alkalmas a vizsgált személy, amennyiben a vérnyomásérték a vizsgálat alkalmával ismételten meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket.
c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lenni a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával [lásd: 2. (4) b) pont]. A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.
d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A vérnyomást a 2. (4) a) pontja szerint kell mérni.
b) Nem alkalmas a vizsgált személy, amennyiben a vérnyomásérték a vizsgálat alkalmával ismételten meghaladja a 160 Hgmm-es szisztolés, illetve 95 Hgmm-es diasztolés értéket.
c) A vérnyomáscsökkentő terápiának összeegyeztethetőnek kell lenni a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátásával [lásd: 2. (4) b) pont]. A terápiás beállítás idejére ideiglenesen nem alkalmas a vizsgált személy, annak megállapítására, hogy nincs jelentős mellékhatása a gyógykezelésnek.
d) Tüneteket okozó hypotonia esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
(4) Kiegészítő előírások a vérnyomás követelményekhez
a) Hipertonia esetén az összes potenciális rizikótényezőt át kell tekinteni. A szisztolés értéket a Korotkoff hang megjelenése (I. fázis), a diasztolés értéket pedig annak eltűnése (V. fázis) jelzi. A vérnyomást legalább két alkalommal kell megmérni. Amennyiben a vérnyomásérték magas és/vagy a nyugalmi pulzusszám emelkedett, további vizsgálatot szükséges végezni az alkalmassági vizsgálat során.
b) A vérnyomáscsökkentő kezelés az AMS egyetértésével végezhető. Az AMS által engedélyezhető gyógyszerek:
1. Nem-kacsdiuretikumok.
2. Bizonyos (általában hidrofil) béta-blokkolók.
3. ACE-gátlók.
4. Angiotensin-II. receptor antagonisták (a sartanfélék).
5. Lassú kalciumcsatorna blokkolók.
A klinikai állapot függvényében korlátozható az orvosi minősítés: az 1. Egészségügyi Osztályban csak többtagú személyzet tagjaként (Class 1. OML), a 2. Egészségügyi Osztályban csak biztonsági pilótával repülhet (Class 2. OSL).

3. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Koszorúsér-betegség

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Koszorúsér-betegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a 3. (4) a) pontja szerint, kizárólag az AMS mérlegelheti az alkalmasságot.
b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
c) Szívizominfarktus után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) b) pontja szerint felsoroltaknak.
d) Koszorúsér bypass műtét, anginplasztika, illetve koszorúsér stenting után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) c) pontban felsoroltaknak.
e) A bal kamra isémiás károsodása esetén (ejekciós frakció <0.50) a vizsgált személy nem alkalmas.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Koszorúsér-betegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a 3. (4) a) pontja szerint, kizárólag az AMS mérlegelheti az alkalmasságot.
b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
c) Szívizominfarktus után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) b) pontja szerint felsoroltaknak.
d) Koszorúsér bypass műtét, anginplasztika, illetve koszorúsér stenting után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) c) pontban felsoroltaknak.
e) A bal kamra isémiás károsodása esetén (ejekciós frakció <0.50) a vizsgált személy nem alkalmas.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Koszorúsér-betegség gyanúja esetén a vizsgálatra jelentkezőt ki kell vizsgálni. Kismértékű, tünetmentes, gyógyszeres kezelést nem igénylő koszorúsér-elváltozás esetén a 3. (4) a) pontja szerint, kizárólag az AMS mérlegelheti az alkalmasságot.
b) Tünetet okozó koszorúsér-betegség esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
c) Szívizominfarktus után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) b) pontja szerint felsoroltaknak.
d) Koszorúsér bypass műtét, anginplasztika, illetve koszorúsér stenting után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) c) pontban felsoroltaknak.
e) A bal kamra isémiás károsodása esetén (ejekciós frakció <0.50) a vizsgált személy nem alkalmas.
(4) Kiegészítő előírások a koszorúsér-betegség vizsgálatához
a) Tünetmentes koszorúsér-betegség gyanúja esetén terheléses elektrokardiográfiás vizsgálatot kell végezni és amennyiben indokolt, ezt terheléses scintigráfiának vagy echokardiográfiának és/vagy koronária angingráfiának kell követnie. A követelményeket a 3. (4) b) és 3. (4) c) pontok tartalmazzák.
b) Szívinfarktus vagy más isémiás eredetű esemény után, a minősítés mérlegelésének előfeltétele, hogy a vizsgált személy
1. tünetmentes,
2. sikeresen csökkentette a rizikófaktorait,
3. az index esemény óta legalább 6 hónap telt el,
4. nem részesül antianginás kezelésben.
c) Szívinfarktus vagy más isémiás eredetű esemény után minősítésért folyamodónak a következő vizsgálati követelményeket kell teljesíteni:
1. Tünethatárolt 12 elvezetéses terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat isémiás eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén scintigráfia és/vagy terheléses echográfia indikálható.
2. A bal kamrai ejekciós frakció >0.50, nincs jelentős funkciózavar (diszkinézia, hipokinézia vagy akinézia) és a jobb kamrai ejekciós frakció sem kóros.
3. A 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési zavar, illetve komplex vagy sustain ritmuszavar.
4. A koszorúsér angingráfia egyik éren sem mutat 30%-nál nagyobb szűkületet az infarktusos területet kivéve, és a szívizom egyik területén sem látható funkciózavar.
5. A kontrollvizsgálatokat kóros nyugalmi EKG esetén terheléses EKG-val, illetve terheléses scintigráfiával/echográfiával kell kiegészíteni. A vizsgálatokat az AMS által elfogadott kardiológusnak kell végezni.
6. Koszorúsér angingráfia szükséges 5 évvel az index esemény után, kivéve azt az esetet, amikor a maximális terheléses EKG felvétel változatlan vagy ép funkcióra utal.
A 3. (4) b) ponthoz tartozó klinikai eseteket az AMS minősíti.
A fentiek sikeres teljesítése után az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés csak korlátozással (multicrew rendszer tagjaként, Class 1. OML) adható ki.
A 2. Egészségügyi Osztályú minősítés kiadható korlátozás nélkül a 3. (4) c) 1-4. pontok teljesítése esetén. Amennyiben csak a 3. (4) c) 1-3. pontjaiban leírt vizsgálatok kerülnek elvégzésre és azok eredményei megfelelnek a követelményeknek, a 2. Egészségügyi Osztályban mérlegelhető az alkalmas minősítés korlátozással (Class 2. OSL).
d) Koszorúsér bypass műtét vagy angioplasztika/stenting után a minősítés mérlegelésének előfeltétele, hogy a vizsgált személy
1. tünetmentes,
2. sikeresen csökkentette rizikófaktorait,
3. legalább 6 hónap telt el a beavatkozás óta,
4. nem részesül antianginás kezelésben.
e) Koszorúsér bypass műtét vagy angioplasztika/stenting után a minősítésért folyamodónak a következő vizsgálati követelményeket kell teljesítenie:
1. Tünethatárolt 12 elvezetéses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat isémiás eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén scintigráfia és/vagy terheléses echográfia indikálható.
2. A bal kamrai ejekciós frakció >0.50 nincs jelentős funkciózavar (diszkinézia, hipokinézia vagy akinézia) és a jobb kamrai ejekciós frakció sem kóros.
3. A 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési zavar, komplex vagy sustain ritmuszavar, illetve szívizom isémia.
4. A koszorúsér angiográfia egyik nagy éren (vagy annak graftján) sem mutat 30%-nál nagyobb szűkületet. Továbbá az angioplasztika/stenting után az érintett éren sincs 30%-nál nagyobb szűkület. A szívizom egyik területén sincs kimutatható funkciózavar, kivéve az infarktusos területet [lásd: 3. (4) b) pont]. Ilyen esetben a bal kamrai ejekciós frakciónak 50% felett kell lennie. Többszörös angioplasztika/stenting ugyanazon vagy több éren nagyon szigorú megítélés alá esik, általában kizáró ok.
5. A későbbiekben évente szükséges kardiológiai felülvizsgálat, melyet az AMS által elfogadott kardiológus végezzen. Kóros nyugalmi EKG esetén terheléses EKG vagy terheléses scintigráfia/echográfia vizsgálatot kell végezni.
6. Koszorúsér angiográfia szükséges legkésőbb 5 évvel a fenti beavatkozás után, illetve 2 évvel a többszörös angioplasztika/stenting után.
A 3. (4) d) ponthoz tartozó klinikai eseteket az AMS minősíti. A fentiek sikeres teljesítése után az 1. Egészségügyi Osztályú minősítés csak korlátozással (multicrew rendszer tagjaként, Class 1. OML) adható ki.
A 2. Egészségügyi Osztályú minősítés kiadható korlátozás nélkül a 3. (4) c) 1-4. pontok teljesítése esetén. Amennyiben csak a 3. (4) c) 1-3. pontokban leírt vizsgálatokat végzik el és azok eredményei megfelelnek a követelményeknek, a 2. Egészségügyi Osztályban mérlegelhető az alkalmas minősítés korlátozással (Class 2. OSL).

4. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Ritmus- és vezetési zavarok

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia (a szinoatriális díszfunkció is) esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) a) pontban foglaltaknak.
b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinus tachykardia esetén a vizsgált személy minősíthető alkalmasnak, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.
c) Tünetmentes egygócú pitvari vagy kamrai extraszisztólék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a 4. (4) a) pontja szerint.
d) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető.
e) Komplett jobb- vagy bal-szárblokk esetén teljes kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor, valamint ezt követően a 4. (4) a) pontja szerint.
f) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) a) pontban foglaltaknak.
g) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) c) pontban foglaltaknak.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia (a szinoatriális diszfunkció is) esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) a) pontban foglaltaknak.
b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinus tachykardia esetén a vizsgált személy minősíthető alkalmasnak, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.
c) Tünetmentes egygócú pitvari vagy kamrai extraszisztólék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a 4. (4) a) pontja szerint.
d) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető.
e) Komplett jobb- vagy bal-szárblokk esetén teljes kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor, valamint ezt követően a 4. (4) a) pontja szerint.
f) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) a) pontban foglaltaknak.
g) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) c) pontban foglaltaknak.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachykardia (a szinoatriális diszfunkció is) esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) a) pontban foglaltaknak.
b) Tünetmentes szinus bradikardia vagy szinus tachykardia esetén a vizsgált személy minősíthető alkalmasnak, amennyiben más kóros elváltozás nem áll a háttérben.
c) Tünetmentes egygócú pitvari vagy kamrai extraszisztólék nem jelentenek alkalmatlanságot. A gyakori és komplex formában jelentkező extraszisztólék esetén kardiológiai kivizsgálás szükséges a 4. (4) a) pontja szerint.
d) Egyéb rendellenesség hiányában az inkomplett szárblokk vagy stabil bal tengelyállás alkalmasnak minősíthető.
e) Komplett jobb- vagy bal-szárblokk esetén teljes kardiológiai kivizsgálás szükséges az első észleléskor, valamint ezt követően a 4. (4) pont szerint.
f) A széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachykardia esetén a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) pontban foglaltaknak.
g) Endokardiális pacemakerrel a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz a 4. (4) c) pontban foglaltaknak.
(4) Kiegészítő előírások a ritmus- és vezetési zavarok vizsgáló eljárásaihoz
a) Minden jelentős ritmus- vagy vezetési zavart az AMS által elfogadott kardiológusnak kell kivizsgálni a következők szerint:
1. A nyugalmi és terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat isémiás eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén szívizom scintigráfia vagy terhelés echográfia indikálható.
2. A 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési, komplex vagy sustain ritmuszavar, illetve szívizom isémia.
3. 2D Doppler echokardiogram nem mutat jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve a szívizomzat és a billentyűk szerkezeti vagy funkcionális károsodását.
Szükség esetén indikálhatók:
4. Koszorúsér angingráfia, mely nem mutat jelentős koszorúsér szűkületet [lásd: 3. (4) a)-e) pontokat].
5. Az AMS által elfogadott kardiológus által végzett elektrofiziológiai vizsgálat, mely kizár minden olyan elváltozást, mely a vizsgált személyt hirtelen vagy rejtett cselekvőképtelenségre hajlamosíthatja.
b) A 4. pont (1), a 4. pont (2) a), e), f), g) és a 4. pont (3) a), e), f), g) pontokhoz tartozó eseteket az AMS minősíti a következő korlátozással: 1. Egészségügyi Osztály csak multicrew rendszerben (Class 1. OML), 2. Egészségügyi Osztály csak biztonsági pilótával (Class 2. OSL), kivéve a következő eseteket.
1. Percenként 1 pitvari vagy funkcionális ektópiás komplexus esetén (a nyugalmi EKG-n) nem kell további vizsgálatokat végezni.
2. Percenként 1 kamrai ektópiás komplexus esetén a nyugalmi EKG-n nem kell további vizsgálatokat végezni.
3. 1 évvel a teljes jobb szárblock, illetve 3 évvel a bal szárblock megjelenése után az OML/OSL korlátozás felfüggeszthető, ha a 4. (4) a) 1-3. pontok szerint végzett ismételt vizsgálatok nem mutatnak változást.
c) Szubendokardiális, állandó pacemaker beültetés után 3 hónappal az AMS minősíti a vizsgált személyt a következő feltételekkel:
1. Nem áll fenn más kizáró betegség.
2. Bipoláris elektródát alkalmaztak.
3. A vizsgált személy nem pacemaker dependens.
4. Tünethatárolt 12 elvezetéses terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat kóros eltérést a pacemaker beültetés indikációja szempontjából. Szívizom scintigráfia vagy terheléses echográfia indikálható.
5. 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve a szívizomzat és a billentyűk szerkezeti vagy funkcionális károsodását.
6. A 24 órás Holter monitorozással kizárható mind a tünetekkel járó, mind pedig a tünetmentes paroxizmális tachyarrhythmia.
7. 6 havonta, az AMS által elfogadott kardiológus végezze a pacemaker ellenőrzést és Holter monitorozást.
8. A minősítést az AMS a következők szerint végzi: az 1. Egészségügyi Osztályban csak a minősítés meghosszabbítása lehetséges multicrew (Class 1. OML) korlátozással, a 2. Egészségügyi Osztályban a minősítés első kiadása is lehetséges korlátozás nélkül.

5. A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Általános irányelvek

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Perifériás artériás betegség, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent. Amennyiben nem áll fenn funkcionális károsodás, az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) a)-e) pontokban foglaltaknak.
b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent.
c) Bármilyen klinikai tüneteket okozó szívbillentyű hiba esetén nem alkalmas a vizsgált személy.
1. Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti az AMS, amennyiben klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
2. Szívbillentyű átültetés vagy plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
d) A szisztémás alvadásgátló kezelés kizáró ok. Azt a vizsgált személyt, aki átmeneti ideig részesült alvadásgátló kezelésben, az AMS alkalmasnak minősítheti, amennyiben klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) c) pontban foglaltaknak.
e) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz az 5. (4) d) pontban foglaltaknak.
f) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. Kisfokú rendellenesség esetén az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) e) pontban foglaltaknak.
g) A szív- és tüdőtranszplantáció kizáró ok.
h) A vizsgált személy anamnézisében szereplő malignus vasovagalis syncope kizáró okot jelent. Az AMS mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel az 5. (4) f) pontban foglaltaknak.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Perifériás artériás betegség, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent. Amennyiben nem áll fenn funkcionális károsodás, az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) a)-e) pontban foglaltaknak.
b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent. Infrarenális abdominális aneurizma műtéte után, az alkalmasságot mérlegelheti az AMS, amennyiben a vizsgált személy klinikai állapota eleget tesz a 3. (4) a)-e) és 5. (4) a) pontban foglaltaknak.
c) Bármilyen klinikai tüneteket okozó szívbillentyű hiba esetén nem alkalmas a vizsgált személy.
1. Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti az AMS, amennyiben klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
2. Szívbillentyű átültetés vagy plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
d) A szisztémás alvadásgátló kezelés kizáró ok. Azt a vizsgált személyt, aki átmeneti ideig részesült alvadásgátló kezelésben, az AMS alkalmasnak minősítheti, amennyiben klinikai állapot eleget tesz az 5. (4) c) pontban foglaltaknak.
e) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz az 5. (4) d) pontban foglaltaknak.
f) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. Kisfokú rendellenesség esetén az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) e) pontban foglaltaknak.
g) A szív- és tüdőtranszplantáció kizáró ok.
h) A vizsgált személy anamnézisében szereplő malignus vasovagalis syncope kizáró okot jelent. Az AMS mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel az 5. (4) f) pontban foglaltaknak.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Perifériás artériás betegség, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent. Amennyiben nem áll fenn funkcionális károsodás, az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, ha a klinikai állapot eleget tesz a 3. (4) a)-e) pontban foglaltaknak.
b) A mellkasi vagy hasi aorta aneurizma, műtét előtt vagy után alkalmatlanságot jelent. Infrarenális abdominális aneurizma műtéte után, az alkalmasságot mérlegelheti az AMS, amennyiben a vizsgált személy klinikai állapota eleget tesz a 3. (4) a)-e) és 5. (4) a) pontban foglaltaknak.
c) Bármilyen klinikai tüneteket okozó szívbillentyű hiba esetén nem alkalmas a vizsgált személy.
1. Kisfokú szívbillentyű elváltozás esetén a vizsgált személyt alkalmasnak minősítheti az AMS, amennyiben klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
2. Szívbillentyű átültetés vagy plasztika után a vizsgált személy nem alkalmas. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a klinikai állapot eleget tesz az 5. (4) b) pontban foglaltaknak.
d) A szisztémás alvadásgátló kezelés kizáró ok. Azt a vizsgált személyt, aki átmeneti ideig részesült alvadásgátló kezelésben, az AMS alkalmasnak minősítheti, amennyiben klinikai állapot eleget tesz az 5. (4) c) pontban foglaltaknak.
e) A szívburok, szívizom vagy az endokardium minden eddig nem érintett rendellenessége kizáró ok. Az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést az állapot teljes rendeződése után, amennyiben a kardiológiai kivizsgálás igazolja, hogy a vizsgált személy állapota eleget tesz az 5. (4) d) pontban foglaltaknak.
f) A szív veleszületett fejlődési rendellenessége, műtét előtt vagy után kizáró okot jelent. Kisfokú rendellenesség esetén az AMS mérlegelheti az alkalmas minősítést, amennyiben a vizsgált személy klinikai állapota eleget tesz az 5. (4) e) pontban foglaltaknak.
g) A szív- és tüdőtranszplantáció kizáró ok.
h) A vizsgált személy anamnézisében szereplő malignus vasovagalis syncope kizáró okot jelent. Az AMS mérlegelheti az alkalmasságot, amennyiben az előzményi adatok arra utalnak, hogy a vizsgált személy egészségi állapota megfelel az 5. (4) f) pontban foglaltaknak.
(4) Kiegészítő előírások a szív- és érrendszer általános irányelveihez
a) A 2. Egészségügyi Osztályban a következő feltételekkel mérlegelhető a hasi aneurizma minősítése:
1. az artéria renalisok eredése alatt helyezkedik el,
2. nem szövődik álaneurizmával, thrombózissal vagy az érprotézis gyulladásával,
3. nem áll fenn sem veleszületett, sem pedig szerzett szisztémás artériás betegség vagy hipertónia,
4. a műtét után stabilizálódott a beteg állapota.
Évenkénti ellenőrző vizsgálatot kell előírni (AMS) és minden esetben el kell végezni a hasi aorta ultrahang vizsgálatát is.
b) A szívzörejek kivizsgálása:
1. Az AMS által elfogadott kardiológus vizsgáljon ki minden korábban nem tisztázott szívzörejt és az ilyen eseteket az AMS minősíti. Klinikailag jelentősnek vélt zörej esetén, legalább 2 D Doppler echokardiográfiát kell végezni.
2. Billentyűhibák:
(i) A bicuspidalis aorta billentyű korlátozás nélkül lehet alkalmas, amennyiben kizárható minden kóros szív- vagy aortaelváltozás, de évente echokardiográfiás ellenőrzés szükséges.
(ii) Az aorta stenosis (átlagos nyomáskülönbség (30 Hgmm) alkalmasnak minősíthető többtagú személyzettel végzett repülés esetén. Évenkénti ellenőrző vizsgálat szükséges 2D Doppler echokardiográfiával, melyet az AMS által elfogadott kardiológus végezzen.
(iii) A klinikailag nem jelentős mértékű aorta inszufficiencia korlátozás nélkül is minősíthető alkalmasnak. Az aorta ascendensen - 2D Doppler echokardiográfiával vizsgálva - nem lehet kimutatható elváltozás. Az évenkénti ellenőrző vizsgálatot az AMS által elfogadott kardiológus végezze.
(iv) A reumás eredetű mitrális billentyű betegségek általában kizáró okot jelentenek.
(v) Mitrális billentyű prolapszus/mitrális regurgitáció. Tünetmentes, izolált mezoszisztolés klikk esetében nem szükséges a korlátozás. Nem alkalmas a vizsgált személy, ha kimutatható a bal kamra volumen-terhelése, illetve a végdiasztolés átmérő növekedése. Az évenkénti ellenőrző vizsgálatot az AMS által elfogadott kardiológus végezze.
3. Billentyű műtétek:
(i) Mechanikus műbillentyű beültetés után a vizsgált személy nem alkalmas.
(ii) Aorta pozícióba ültetett biograft esetén a panaszmentes egyént a műtét után legkorábban 6 hónap múlva minősítheti az AMS, amennyiben a vizsgálatok normál billentyű funkciót és kamra konfigurációt igazoltak. A következő vizsgálatokat kell elvégezni:
(iii) Tünethatárolt 12 elvezetéses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű terhelés), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat isémiás eltérést. Kóros nyugalmi EKG, illetve igazolt koszorúsér-betegség esetén szcintigráfiát vagy terheléses echokardiográfiát kell végezni. Lásd a 3. (4) a)-e) pontjait is.
(iv) 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást a billentyűk szerkezeti vagy funkcionális károsodását. A bal kamrai ejekció és kontraktilitás a normál tartományban van.
(v) Igazoltan nem áll fenn koszorúsér-betegség, illetve sikeres revaszkularizáció történt (lásd a 3. (4) d)-e) pontját].
(vi) Kardiákumok szedése nem indikált.
(vii) Az évenkénti ellenőrző vizsgálatokat (terheléses EKG és 2D Doppler echokardiográfia is) az AMS által elfogadott kardiológus végezze.
Az 1. Egészségügyi Osztályban a minősítés csak korlátozással (multicrew rendszerben, Class 1. OML), a 2. Egészségügyi Osztályban azonban korlátozás nélkül lehetséges.
c) Antikoaguláns kezelés után a vizsgált személy felülvizsgálatát az AMS végzi. A vénás thrombózis kizáró okot jelent az antikoaguláns kezelés befejezéséig. Pulmonális embolia után teljes kivizsgálás szükséges, beleértve a jobb szívfél katéterezését is. Az artériás thromboembolia megelőzésére beállított antikoaguláns kezelés kizáró ok.
d) Az epikardium, miokardium és/vagy endokardium primér vagy szekunder elváltozása esetén az egyén a részletes klinikai kivizsgálásig nem alkalmasként minősítendő. Az AMS által végzett minősítéshez a következő vizsgálatok szükségesek: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és/vagy terheléses szcintigráfia/echokardiográfia és 24 órás Holter EKG Szívkatéterezés (koronária angiográfia is) szükség szerint indikálható. A minősítéskor korlátozás (Class 1. OML vagy Class 2. OSL) alkalmazható, illetve a felülvizsgálat gyakoriságát a klinikai állapot függvényében kell megállapítani.
e) A veleszületett szívbetegségek (műtéti korrekció után is) általában kizáró jellegűek, kivéve azokat a klinikailag nem jelentős eseteket, melyek gyógyszeres kezelést nem igényelnek. Az AMS a következő kardiológiai vizsgálatok elvégzése után minősítheti: 2D Doppler echokardiográfia, terheléses EKG és 24 órás Holter EKG. A minősítéskor korlátozás (Class 1. OML vagy Class 2. OSL) alkalmazható, illetve a felülvizsgálat gyakoriságát a klinikai állapot függvényében kell megállapítani.
f) Egyszeri, feltehetően vazovagalis eredetű eszméletvesztés után a következő vizsgálatokat kell végezni:
1. Tünethatárolt 12 elvezetéses terheléses EKG (Bruce IV. fokozat vagy azzal egyenértékű), mely az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint nem mutat isémiás eltérést. Kóros nyugalmi EKG esetén szcintigráfiát vagy terheléses echokardiográfiát kell végezni.
2. 2D Doppler echokardiogram nem jelez jelentős szelektív kamrai megnagyobbodást, illetve a szív, a billentyűk és a szívizom szerkezeti vagy funkcionális károsodását.
3. 2 x 24 órás ambuláns EKG monitorozás során nem észlelhető jelentős vezetési zavar, komplex vagy sustain ritmuszavar, illetve szívizom isémia.
4. Az AMS által elfogadott kardiológus véleménye szerint, a standard módon végzett "billenőasztal" vizsgálat nem utal vazomotor instabilitásra.
Az index esemény után legkorábban 6 hónappal mérlegelheti az AMS a minősítést, amennyiben a fenti vizsgálatokat elvégezték, és az eszméletvesztés nem ismétlődött. Az 1. és 2. Egészségügyi Osztályban a minősítést korlátozással (Class 1. OML és Class 2. OSL) kell kiadni.
Neurológiai szakorvosi vizsgálatot is kell végezni.
A minősítési korlátozás feloldása 5 évvel a rosszullét után mérlegelhető, amennyiben az eszméletvesztés nem ismétlődött. Az AMS mérlegelhet a fentinél rövidebb vagy hosszabb megfigyelési időt az egyén klinikai állapotának függvényében. Az ún. "malignus" eszméletvesztések, melyeknél nincs jól észlelhető "bevezető" tünet, alkalmatlanságot jelentenek.
g) A szív- és érrendszer rosszindulatú betegségeinek megítélésekor figyelembe kell venni a 23. pontban (Onkológiai követelmények) foglaltakat is. Az AMS a minősítést hatóság által elfogadott onkológus és kardiológus szakvéleménye alapján végezze. Korlátozás (Class 1. OML és Class 2. OSL) a klinikai állapot és a repülésbiztonsági szempontok figyelembevételével alkalmazható.