A légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételei (Szemészet)

A légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételei (Szemészet)

Posted by Prof on v, 02/24/2008 - 11:22 in

16. SZEMÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Az 1. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, szemizmok, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását [lásd: 16. (4) a) pont].
b) Teljes körű szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával [lásd: 16. (4) b) pont].
c) A szemészeti rutinvizsgálatot el kell végezni minden orvosi minősítés megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával [lásd: 16. (4) c) pont].
d) Teljes körű szemészeti vizsgálatot szükséges végezni [lásd: 16. (4) d) pont] az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok következő időpontjaiban:
1. minden 5. évben a 40. születésnapig,
2. minden 2. évben a 40. születésnap után.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A 2. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, szemizmok, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását [lásd: 16. (4) a) pont].
b) Teljes körű szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával, ha azt az AME indokoltnak tartja [lásd: 16. (4) b) pont].
c) A szemészeti rutinvizsgálatot el kell végezni minden orvosi minősítés megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával [lásd: 16. (4) c) pont].
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) A 3. Osztályú orvosi minősítésre először jelentkezőnél vagy a már orvosi minősítéssel rendelkezőnél nem állhat fenn a szem, szemizmok, illetve a szem védőszerveinek veleszületett vagy szerzett, akut vagy krónikus funkciózavara, illetve műtét/baleset utáni állapota, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását [lásd: 16. (4) a) pont].
b) Teljes körű szemészeti vizsgálatot szükséges végezni az első vizsgálat alkalmával [lásd: 16. (4) b) pont].
c) A szemészeti rutinvizsgálatot el kell végezni minden orvosi minősítés megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával [lásd: 16. (4) c) pont].
d) Teljes körű szemészeti vizsgálatot szükséges végezni [lásd: 16. (4) d) pont] az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok következő időpontjaiban:
1. minden 4. évben a 40. születésnapig,
2. minden 2. évben a 40. születésnap után.
(4) Kiegészítő előírások a szemészeti követelményekhez
a) A látóélesség javító műtét kizáró okot jelent. Az orvosi minősítés meghosszabbítását az 1. és a 3. Egészségügyi Osztályban, illetve az első minősítés kiadását a 2. Egészségügyi Osztályban, 12 hónappal a beavatkozás után mérlegelheti az AMS, amennyiben:
1. a műtét előtti refrakciós hiba a 17. (1) b), 17. (2) b) és 17. (3) b) pontokban megadott értékeken belül volt,
2. megfelelően stabil fénytörőképességet sikerült elérni (a napi ingadozás 0.75 dioptrián belül van), és
3. nem fokozódott a kontraszt szenzitivitás.
b) A teljes körű szemészeti vizsgálat rendje:
1. az 1. és 3. Egészségügyi Osztályú minősítés első kiadásakor, a hatóság által elfogadott szemész által vagy irányítása mellett teljes körű szemészeti vizsgálatot kell végezni;
2. a 2. Egészségügyi Osztályú minősítés kiadásakor, amennyiben a látóélesség korrekciója szükséges, dokumentálni kell az aktuálisan előírt szemüveg/kontaktlencse adatait.
c) Minden orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell a látási funkciókat és ki kell zárni az esetleges kóros elváltozásokat. Minden kóros vagy kétséges esetet a hatóság által elfogadott szemész véleményezzen.
d) A teljes körű szemészeti vizsgálatok ismétlésének időpontjait a 16. (1) d) és a 16. (3) d) pontjai írják elő, és azokat a hatóság által elfogadott szemész által vagy irányítása mellett kell végezni.
e) A szem malignus folyamatainak minősítésekor figyelembe kell venni az AMS által elfogadott szemész és onkológus véleménye alapján az Onkológiai követelményeket (23.) is. A malignus folyamatok kivétel nélkül kizáró okot jelentenek.

17. A LÁTÓÉLESSÉG KÖVETELMÉNYEI

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Távoli látóélesség: A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/9 (0.7) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a két szemes látóélesség legalább 6/6 (1.0) legyen [lásd: 17. (1) h) pont]. A korrekció nélküli látóélességre nincs küszöbérték.
b) Fénytörés: A fénytörési hiba a dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni [lásd: 17. (4) a) pont]. A vizsgált személy, a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas:
1. Az első vizsgálat alkalmával a fénytörési hiba nem lehet nagyobb mint 3 dioptria.
2. Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy repülési szakmai szempontból sikeres vizsgákat tett, az AMS mérlegelheti az alkalmasságot +5/-8 D fénytörési hiba esetén [lásd: 17. (4) b) 1. pont].
3. Astigmia esetén, annak értéke nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.
4. A két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.
5. A presbiópia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.
6. A vizsgált személynek szemüveggel vagy anélkül olvasni kell tudni 30-50 cm-ről az N5 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket, az N14 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket 100 cm távolságról [lásd: 17. (1) h) pont].
c) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A térlátás vizsgálata nem kötelező [lásd: 17. (4) c) pont].
d) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
e) A normálistól eltérő konvergencia kizáró ok [lásd: 17. (4) d) pont].
f) A szemizmok együttműködési zavara esetén (heterophoria) a vizsgált személy nem alkalmas, amennyiben a foria mértéke meghaladja a következő értékeket:
1. 1.0 dioptria hiperforia/6 m-en vizsgálva,
2. 6.0 dioptria esoforia/6 m-en vizsgálva,
3. 8.0 dioptria exoforia/6 m-en vizsgálva,
4. 1.0 dioptria hiperforia/33 cm-en vizsgálva,
5. 6.0 dioptria esoforia/33 cm-en vizsgálva,
6. 12.0 dioptria exoforia/33 cm-en vizsgálva.
Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a fúziós készség megakadályozza az asztenopiát és kettőslátást.
g) Beszűkült látótér esetén a vizsgált személy nem alkalmas [lásd: 18. (4) c) pont].
h) A látóélesség korrekciója
1. Amennyiben a megfelelő látóélesség csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek/kontaktlencsének optimális látóélességet kell biztosítania és alkalmasnak kell lennie a szakszolgálati feladatok ellátására.
2. A korrekciós lencsének minden távolságra megfelelő látóélességet kell biztosítania. Egy szemüveg használatával teljesíteni kell tudni mindhárom távolság látóélesség követelményeit.
3. A 2. pont követelményeinek megfelelő tartalék szemüveg készenlétben tartása szükséges a szakszolgálati feladatok végzése során.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Távoli látóélesség: A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/12 (0.5) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a kétszemes látóélesség legalább 6/6 (1.0) legyen [lásd: 17. (2) f) pont]. A korrekció nélküli látóélességre nincs küszöbérték.
b) Fénytörés: A fénytörési hiba az a dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni [lásd: 17. (4) a) pont]. A vizsgált személy a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas:
1. Az első vizsgálat alkalmával a fénytörési hiba nem lehet nagyobb mint 5 dioptria.
2. Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy repülési szakmai szempontból sikeres vizsgákat tett, az AMS mérlegelheti az alkalmasságot +5/-8 D fénytörési hiba esetén [lásd: 17. (4) b) 2. pont].
3. Tompalátás esetén, a tompalátó szemen legalább 6/18 (0.33) látóélesség szükséges, és csak akkor mérlegelhető az alkalmasság, ha a másik látóélesség legalább 6/6 (1.0).
4. Astigmia esetén annak értéke nem haladhatja meg a 3.0 dioptriát.
5. A két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 3.0 dioptriát.
6. A presbiopia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.
7. A vizsgált személynek szemüveggel vagy anélkül olvasni kell tudni 30-50 cm-ről az NS (vagy annak megfelelő) írásjeleket és 100 cm-ről az N14 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket [lásd: 17. (2) f) pont].
c) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A térlátás vizsgálat nem kötelező [lásd: 17. (4) c) pont].
d) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
e) A normálistól eltérő látótér esetén a vizsgált személy nem alkalmas [lásd: 17. (4) c) pont].
f) A látóélesség korrekciója:
1. Amennyiben a megfelelő látóélesség csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek/kontaktlencsének optimális látóélességet kell biztosítania, és alkalmasnak kell lennie a szakszolgálati feladatok ellátására.
2. A korrekciós lencsének minden távolságra megfelelő látóélességet kell biztosítania. Egy szemüveg használatával teljesíteni kell tudni mindhárom távolság látóélesség követelményeit.
3. A 2. pont követelményeinek megfelelő tartalék szemüveg készenlétben tartása szükséges a szakszolgálati feladatok végzése során.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Távoli látóélesség: A távoli látóélesség mindkét szemen külön-külön, legalább 6/9 (0.7) legyen, korrekcióval vagy anélkül, és a két szemes látóélesség legalább 6/6 (1.0) legyen [lásd: 17. (3) h) pont]. A korrekció nélküli látóélességre nincs küszöbérték.
b) Fénytörés: A fénytörési hiba a dioptriában kifejezett érték, mely jelzi az emmetrópiától való eltérést a legnagyobb ametróp meridiánon. A fénytörést az általánosan elfogadott módszerrel kell mérni [lásd: 17. (4) a) pont]. A vizsgált személy, a fénytörési hibát tekintve, a következő követelmények teljesülése esetén alkalmas.
1. Az első vizsgálat alkalmával a fénytörési hiba nem lehet nagyobb mint 3 dioptria.
2. Az orvosi minősítést megújító/meghosszabbító vizsgálatok alkalmával, amennyiben a vizsgált személy repülési szakmai szempontból sikeres vizsgákat tett, az AMS mérlegelheti az alkalmasságot +5/-8 D fénytörési hiba esetén [lásd: 17. (4) b) 1. pont].
3. Astigmia esetén, annak értéke nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.
4. A két szem közötti refrakciós hiba (anisometropia) nem haladhatja meg a 2.0 dioptriát.
5. A presbiópia változását minden repülőorvosi vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.
6. A vizsgált személynek szemüveggel vagy anélkül olvasni kell tudni 30-50 cm-ről az NS (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket, az N14 (vagy annak megfelelő) méretű írásjeleket 100 cm távolságról [lásd: 17. (3) h) pont].
c) A kétszemes látás jelentős zavara esetén a vizsgált személy nem alkalmas. A térlátás vizsgálata nem kötelező [lásd: 17. (4) c) pont].
d) Kettőslátás esetén a vizsgált személy nem alkalmas.
e) A normálistól eltérő konvergencia kizáró ok [lásd: 17. (4) d) pont].
f) A szemizmok együttműködési zavara esetén (heterophoria) a vizsgált személy nem alkalmas, amennyiben a fória mértéke meghaladja a következő értékeket:
1. 1.0 dioptria hiperforia/6 m-en vizsgálva,
2. 6.0 dioptria esoforia/6 m-en vizsgálva,
3. 8.0 dioptria exoforia/6 m-en vizsgálva,
4. 1.0 dioptria hiperforia/33 cm-en vizsgálva,
5. 6.0 dioptria esoforia/33 cm-en vizsgálva,
6. 12.0 dioptria exoforia/33 cm-en vizsgálva.
Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a fúziós készség megakadályozza az asztenopiát és kettőslátást.
g) Beszűkült látótér esetén a vizsgált személy nem alkalmas [lásd: 17. (4) c) pont].
h) A látóélesség korrekciója:
1. Amennyiben a megfelelő látóélesség csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek/kontaktlencsének optimális látóélességet kell biztosítania és alkalmasnak kell lennie a szakszolgálati feladatok ellátására.
2. A korrekciós lencsének minden távolságra megfelelő látóélességet kell biztosítania. Egy szemüveg használatával teljesíteni kell tudni mindhárom távolság látóélesség követelményeit.
3. A 2. pont követelményeinek megfelelő tartalék szemüveg készenlétben tartása szükséges a szakszolgálati feladatok végzése során.
(4) Kiegészítő előírások a látóélesség követelményeihez
a) A szem fénytörési értéke a minősítés alapjául szolgál.
b) Az egyéni elbírálás szempontjai:
1. Az 1. és 3. Egészségügyi Osztályban az AMS akkor mérlegelheti maximum +5/-8 dioptrián belül az alkalmasságot, ha
(i) kizárható a szem kóros elváltozása,
(ii) 17 éves kor után legalább 4 éven át stabil a fénytörési hiba,
(iii) a megengedett dioptria határon belül elérhető az optimális látóélesség,
(iv) a légügyi hatósági ellenőrzés során szakmai szempontból megfelelő teljesítményt ért el a vizsgált személy.
2. A 2. Egészségügyi Osztályban az AMS akkor mérlegelheti maximum +5/-8 dioptrián belül az alkalmasságot, ha
(i) kizárható a szem kóros elváltozása,
(ii) 17 éves kor után legalább 4 éven át stabil a fénytörési hiba.
(iii) a megengedett dioptria határon belül elérhető az optimális látóélesség.
c) Az egyéni elbírálás az egyszemes látás esetén:
1. Az egyszemes látás kizáró ok az 1. és 3. Egészségügyi Osztályban. A 2. Egészségügyi Osztályban az AMS mérlegelheti az orvosi minősítés megújítását/meghosszabbítását, amennyiben a hatóság által elfogadott szemész véleménye alapján a fennálló szemészeti állapot lehetővé teszi a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását és ezt a hatósági repülési ellenőrzés is alátámasztja.
2. Az 1. és 3. Egészségügyi Osztályban az AMS mérlegelheti az orvosi minősítés megújítását/meghosszabbítását az egyik szem látóélességének határérték alá csökkenése esetén [lásd: 17. (1) és 17. (3) pontjai], feltéve, ha a hatóság által elfogadott szemész véleménye alapján, ép a kétszemes látótér, a fennálló szemészeti állapot lehetővé teszi a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását és ezt a hatósági repülési ellenőrzés is alátámasztja. Az 1. Egészségügyi Osztályban a minősítést kizárólag korlátozással (OML) lehet kiadni.
3. A 2. Egészségügyi Osztályban az AMS mérlegelheti az orvosi minősítés megújítását/meghosszabbítását az egyik szem látóélességének határérték alá csökkenése esetén [lásd: 17. (2) pont], feltéve - ha a hatóság által elfogadott szemész véleménye alapján - ép a kétszemes látótér, a fennálló szemészeti állapot lehetővé teszi a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását és ezt szükség esetén a hatósági repülési ellenőrzés is alátámasztja.
d) A konvergencia normál határon kívüli értékei esetén az AMS mérlegelheti a minősítést, amennyiben az nem befolyásolja a közeli (30-50 cm) és közti távolság (100 cm) látóélességét.

18. A SZÍNLÁTÁS KÖVETELMÉNYEI

(1) Az 1. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia [lásd: 18. (4) a) pont].
b) A vizsgált személynek legyen ép a színlátása vagy legyen színbiztos. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, akkor mondható színbiztosnak, ha megfelel az AMS által elfogadott részletes színfelismerési teszteknek (anomaloszkópia vagy standardizált színes lámpa tesztek) [lásd: 18. (4) b) pont].
c) Nem alkalmas az a vizsgált személy, aki az elfogadott színfelismerési tesztek során nem bizonyul színbiztosnak.
(2) A 2. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia [lásd: 18. (4) a) pont].
b) A vizsgált személynek legyen ép a színlátása vagy legyen színbiztos. Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, akkor mondható színbiztosnak, ha megfelel az AMS által elfogadott részletes színfelismerési teszteknek (anomaloszkópia vagy standardizált színes lámpa tesztek) [lásd: 18. (4) b) pont].
c) Nem alkalmas az a vizsgált személy, aki az elfogadott színfelismerési tesztek során nem bizonyul színbiztosnak.
d) A nem színbiztos személyt az AMS a következő korlátozással minősítheti alkalmasnak: Repülést kizárólag a JAA tagállamainak légterében nappal és VFR körülmények között hajthat végre.
(3) A 3. Egészségügyi Osztály követelményei
a) Az ép színlátás feltétele, hogy a vizsgált személy hibátlanul olvassa az Ishihara táblákat, vagy igazolható legyen Nagel-féle anomaloszkóppal a normál trikromázia [lásd: 18. (4) a) pont].
b) Az első vizsgálat alkalmával nem alkalmas a vizsgált személy, amennyiben nem teljesen ép a színlátása. A minősítés megújítása/meghosszabbítása alkalmával az AMS által elfogadható a "színbiztos" színlátási képesség, amennyiben a fennálló szemészeti állapot nem befolyásolja a szakszolgálati feladatok ellátását és nincs akut patológiás folyamat. Amennyiben a vizsgált személy hibázik az Ishihara táblák olvasásakor, akkor mondható színbiztosnak, ha megfelel az AMS által elfogadott részletes színfelismerési teszteknek (anomaloszkópia vagy standardizált színes lámpa tesztek) [lásd: 18. (4) b) pont].
c) Nem alkalmas az a vizsgált személy, aki az elfogadott színfelismerési tesztek során nem bizonyul színbiztosnak.
(4) Kiegészítő előírások a színlátás követelményeihez
a) Az Ishihara tesztet (24 táblás változat) akkor teljesíti a vizsgált személy, ha valamennyi táblát bizonytalankodás és tétovázás nélkül (3 másodpercen belül) azonnal felismeri. A megvilágítási viszonyok előírásait a JAA Polgári Repülőorvosi Kézikönyvének Szemészeti fejezete is tartalmazza.
b) Amennyiben a vizsgált személy téveszt az Ishihara táblák olvasásakor, a következő vizsgálatok egyikét el kell végezni:
1. Nagel- (vagy azzal egyenértékű) anomaloszkópia. A tesztet akkor teljesítette elfogadhatóan a vizsgált személy, ha a színegyezést maximálisan 4 skála egységen belül talál.
2. Színes lámpa teszt. A vizsgálat nem alkalmazható az első vizsgálat alkalmával, csak orvosi minősítés megújító/meghosszabbító vizsgálat során végezhető. A Holmes-Wright-, Beynes- vagy Spectrolux-féle vizsgálatok (vagy hasonló tesztek) eredménye akkor fogadható el, ha a tesztet egyetlen hiba nélkül teljesítette a vizsgált személy. A vizsgálatot a standard vizsgálati protokoll szerint kell végezni. A színlátás pontosságának bármilyen kételye esetén, ellenőrzést kell végezni reális munkahelyi körülmények között. Ez különösen fontos, amikor a vizsgált személy szakszolgálati tevékenysége során színes képernyőt is használ.